Tájékoztató

a belső visszaélés-bejelentési rendszer működéséről, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásról, valamint a Panasztörvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerekről és eljárásokról

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban Panasztörvény) 25.§-a szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője világos és könnyen hozzáférhető információt nyújt a belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, valamint az e törvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan.

A foglalkoztató – amely az Olvasónak megadta az információt ezen oldal elérhetőségéről – az alábbi tájékoztatóval e törvényi kötelezettségét teljesíti.

2. A BELSŐ VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZER MŰKÖDÉSE

2.1. A belső visszaélés-bejelentési rendszer fogalma

2.1.1. A belső visszaélés-bejelentési rendszerben az olyan jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni, amelyet a bejelentő a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerzett.

2.1.2. Ha a foglalkoztató a munkavállalóira a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 9. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapított meg, ezek megsértése a belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelenthető.

2.2. Bejelentésre jogosult személyek

A bejelentésre jogosult személyek körét a Panasztörvény 20.§ /2/-/3/ bekezdései tartalmazzák, az alábbiak szerint:

20.§ (2) A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet
a) a foglalkoztató által foglalkoztatott,
b) az a foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt, és
c) a foglalkoztatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött.
(3) A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet
a) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll,
b) a foglalkoztató tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a foglalkoztató ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,
c) a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
d) a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,
e) a foglalkoztatóval az a), b) vagy d) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
f) az a személy, akinek az a), b) vagy d) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a foglalkoztatóval megszűnt.

3. A BEJELENTÉSSEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

3.1. A bejelentés megtétele

A bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg. A szóbeli bejelentést telefonon vagy személyesen lehet megtenni.

A bejelentést a foglalkoztató belső visszaélés-bejelentési rendszerét működtető személynél / bejelentővédelmi ügyvédnél kell megtenni, akinek elérhetőségeit a foglalkoztató tájékoztatója tartalmazza.

3.2. A bejelentése kivizsgálásának főbb szabályai

A Foglalkoztató a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja. E határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani.

3.3. A bejelentés kivizsgálásának mellőzése

A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha
a) a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
b) a bejelentést nem az erre jogosult személy tette meg,
c) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

3.4. Intézkedések a visszaélések orvoslására

A bejelentés kivizsgálása során a Foglalkoztatónak értékelnie kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hoznia azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a bejelentés szerinti visszaélések orvoslására. Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.

3.5. A bejelentő tájékoztatása

A bejelentővédelmi ügyvéd írásban tájékoztatja a bejelentőt a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást tudomásul vette.

3.6. Adatkezelési szabályok

A bejelentő személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kell kezelni. A belső visszaélés-bejelentésben kezelt személyes adatok kezelésére a Panasztörvény 26-27.§-ai alkalmazandók.

26. § (1) A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között
a) a bejelentőnek,
b) annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, és
c) annak a személynek, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet,
a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők, és a bejelentés kivizsgálásában közreműködő bejelentővédelmi ügyvéd, illetve külső szervezet részére továbbíthatóak.
(2) A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül haladéktalanul törölni kell az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyes adatokat.
(3) A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt személyes adatok kezelésére a 6. § (2) bekezdését és – a bejelentőre vonatkozó adatok tekintetében – a 6. § (4) bekezdését alkalmazni kell.
(4) Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.
(5) A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, e törvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.
27. § (1) A belső visszaélés-bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg. A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.
(2) A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.
(3) Az (1) és (2) bekezdés arra a személyre is alkalmazandó, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.

3.7. A visszaélést bejelentők védelme

3.7.1. A visszaélést bejelentők védelmére a Panasztörvény 41-49.§-ai alkalmazandók. Ezek lényege, hogy minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés,
a) amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
b) amelyet a bejelentő jogviszonyával vagy kapcsolatával összefüggésben valósítanak meg,
jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

3.7.2. E bejelentővédelmi jogok csak a jogszerűen megtett bejelentésre vonatkoznak (erre nézve lásd a következő pontot).

3.7.3. A bejelentővédelmi jogok teljes köre csak az uniós jog hatálya alá tartozó jogsértések bejelentőire vonatkozik, ideértve azt az esetet is, amikor a bejelentő alapos okkal feltételezi, hogy bejelentése az uniós jog megsértésére vonatkozik, bár valójában nem az.

3.7.4. Az uniós jogon kívüli, haza jogszabályt sértő cselekmény bejelentője kizárólag jogi segítségnyújtást igényelhet.

3.7.5. A törvény által védett titok – pl. ügyvédi titok – megsértésével tett bejelentésre sem vonatkozik a bejelentővédelem teljes arzenálja, a bejelentő kizárólag jogi segítségnyújtást igényelhet.

3.8. A bejelentés jogszerűségének feltételei

A jogszerű megtett bejelentés törvényi feltételeit a Panasztörvény 45-47.§-ai tartalmazzák.

45. § A bejelentés megtétele jogszerű, ha
a) a bejelentő a bejelentését az e Fejezet szerinti visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikén, az e törvényben meghatározott szabályok szerint tette meg,
b) a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben – ideértve a 20. § (2) bekezdés c) pontja és 20. § (3) bekezdés e) pontja szerinti eljárást is – szerezte, és
c) a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

46. § (1) Jogszerűen megtett bejelentésnek kell tekinteni, ha a bejelentő a bejelentését nyilvánosságra hozza, és a 45. § b) és c) pontja szerinti feltételek teljesülése mellett a következő feltételek valamelyike teljesül:
a) a bejelentő
aa) először az 5. alcím vagy a 6. alcím szerinti visszaélés-bejelentési rendszert, ezt követően a 7. alcím szerinti visszaélés-bejelentési rendszert igénybe vette, vagy
ab) közvetlenül a 7. alcím szerinti visszaélés-bejelentési rendszert igénybe vette,
és a visszaélés-bejelentési rendszer működtetője, illetve az eljárásra jogosult szerv az e törvényben meghatározott intézkedéseket határidőben nem tette meg,
b) a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülmény nyilvánvaló módon veszélyezteti a közérdeket – így különösen, ha visszafordíthatatlan kár bekövetkezésének kockázata áll fenn – vagy
c) a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a 7. alcím szerinti visszaélés-bejelentési rendszer igénybevétele esetén a bejelentéssel érintett körülmény sajátos jellegzetességei miatt fennáll annak a nyilvánvaló lehetősége, hogy
ca) a bejelentővel szemben a 41. § (1) bekezdése szerinti hátrányos intézkedést tesznek meg, vagy
cb) a bejelentésben foglaltak érdemi elintézésére nem kerül sor.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 6. §-a szerinti információt átadó személyre.

47. § Jogszerűen megtett bejelentésnek kell tekinteni, ha a bejelentő a bejelentését a feladat- és hatáskörrel rendelkező európai uniós intézményeknél, szerveknél, hivataloknál vagy ügynökségeknél teszi meg, és a 45. § b) és c) pontja szerinti feltételek teljesülnek.

3.9. A rosszhiszemű bejelentés következményei

3.9.1. A rosszhiszemű bejelentőt nem illetik meg a Panasztörvényben írt bejelentővédelmi jogok.

3.9.1. Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és
a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

3.9.2. A bejelentés nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy szabálysértést.
A Büntető törvénykönyv (Btk.) szerint a rágalmazás bűncselekményét követi el, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, ezért vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (lásd Btk. 226.§ és 229.§-át)
A Btk. szerint a becsületsértés bűncselekményét követi el, aki a Btk. 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (lásd Btk. 227.§ és 229.§-át)

4. TÁJÉKOZTATÓ A PANASZTÖRVÉNY SZERINTI VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZEREKRŐL ÉS ELJÁRÁSOKRÓL

4.1. Belső visszaélés-bejelentési rendszer az állami szerveknél

4.1.1. A belső visszaélés-bejelentési rendszert az állami szerveknél - mint foglalkoztatóknál - is létre kell hozni, foglalkoztatotti létszámra tekintet nélkül.

4.1.2. Az állami szerveknél működő belső visszaélés-bejelentési rendszerre a foglalkoztatói belső visszaélés-bejelentési rendszer szabályait kell alkalmazni, Panasztörvényben írt eltérésekkel.

4.2. Belső visszaélés-bejelentési rendszer önkormányzati szerveknél

4.2.1. Helyi önkormányzatnál, mint foglalkoztatónál, az állami szerv vagy helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerveknél és az állam vagy a  helyi önkormányzat tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek, gazdasági társaságoknál akkor kötelező a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása, ha foglalkoztatotti létszámuk eléri az 50 főt.

4.2.2. A 10 000 főnél kevesebb lakosú település helyi önkormányzata nem köteles belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni.

4.2.3. Egyebekben az állami, önkormányzati szerveknél működő belső visszaélés-bejelentési rendszerre a foglalkoztatói belső visszaélés-bejelentési rendszer szabályait kell alkalmazni, Panasztörvényben írt eltérésekkel.

4.3. Az egyes állami szervek által létrehozott elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer

4.3.1. Elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert kell létrehozniuk a következő állami szerveknek:
a) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,
b) a Gazdasági Versenyhivatal,
c) az Integritás Hatóság,
d) a Közbeszerzési Hatóság,
e) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
f) a Magyar Nemzeti Bank,
g) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
h) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
i) az Országos Atomenergia Hivatal és
j) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága

4.3.2. Az  elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert az  érintett szervnél egy erre a  célra kijelölt, e feladatkörében nem utasítható személy vagy szervezeti egység működtetheti. Az így kijelölt személyeknek az  elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséről és a bejelentések kezeléséről képzést kell kapniuk.

4.3.3. Az  elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

4.3.4. Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe bejelentést bárki tehet.

4.3.5. A elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben tett bejelentések kezelésére és elintézésére egyebekben a Panasztörvény közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

2023. október 1.

dr. Szabó Tibor ügyvéd
www.drszabotibor.hu